A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a világ egyik legjobb hővezetőjének tartott szénnanocsövek gyakorlati alkalmazási lehetőségeit vizsgálja több világhírű külföldi egyetemmel együtt. A siker fellendítené a mikroelektronikai ipart.
A probléma ami a témában felvetődik, hogy annak ellenére, hogy minél kisebbek a chipek, memóriák, procik, stb., ezzel fordítottan arányos a hőtermelésük, és ez gátolja a hatékony működést. A hűtést most szénnanocsövekkel próbálják orvosolni.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi- és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszéke finn, svéd, belga és spanyol egyetemek, valamint kutatóintézetek partnereként vesz részt az Európai Unió Thermal Management with CNT Architectures (THEMA-CNT) elnevezésű projektjében.
„Elméletileg a szénnanocsövek a világon ma létező legjobb hővezetők közé tartoznak, a gyakorlatban ugyanakkor még nincsenek olyan működő módszerek, melyek ezt a kiváló tulajdonságot hasznosítani tudnák. A mikroelektronikai iparnak azonban égető szüksége lenne a technológia gyakorlati alkalmazására, hiszen a chipeket, memóriákat, processzorokat, LED-es fényforrásokat gyártó ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy az eszközök - méretük csökkenése miatt - egyre több hőt termelnek, ami gátolja a hatékony működést. A hagyományos hűtési megoldások, így például a réz hűtőbordák pedig drágák és bizonyos teljesítménysűrűség fölött kevésbé hatékonyak" - magyarázza Dr. Kukovecz Ákos, az SZTE egyetemi docense, a kutatás egyik vezetője.
Valószínűleg az első szénnanocsöves hűtésű rendszerek a nagy teljesítményű kapcsolóelemek, tápegységek, szabályozók köréből fognak kikerülni, melyeket inkább a járműgyártás, a világítástechnika és telekommunikációs ágazatok alkalmaznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése